addig is alant olvasható a szerdán debütált a VESE káté, a következő posztban pedig két vers Rita tollából.
Egy borongós novemberi napon három egyetemista ült Szeged egy sokak által sűrűn látogatott sörforgalmazó egységében.Ekkor pattant ki elméjükből a forradalmi gondolat, hogy kellene valami.Valami, ami teret, időt és fórumot biztosít a kreatív gondolatoknak.Ekkor fogant meg a VESE.
Na de miért éppen VESE?
A VESE két dolgot szimbolizál:elsősorban a művészetet, amely ott rejtőzik minden emberben, még akkor is, ha nem foglalkozik vele.Jobb esetben kettő van belőle, rosszabbikban egy, de nélküle nem lehet élni.Másodszor:a szándékunk szimbóluma, mert mi a világot akarjuk kivesézni, méghozzá a művészeten keresztül.
Tollforgató, ecsetforgató, húrpengető, fotózgató, fát faragó és ezekhez hasonló foglalatosságot űző kreatív embereket akarunk egyesíteni, hogy világot rengessenek.
A gondolat sokáig formálódott a három alapítóban, és minekután hozzájuk hasonló lelkes társakra akadtak, a VESÉ-nek sikerült alakot öltenie.Három héttel ezelőtt sor került az első VESE-estre, melynek sikere csak fokozta lelkesedésünket.Most ünnepélyesen jelentem ki, hogy a kedves jelenlévők a második VESE-esten üldögélnek, amit ezennel meg is nyitok.
